„A 40/2017. (XII.4.) NGM rendelet módosítása a 27/2020. (VII.16.) ITM rendelet megszüntette a szabványossági felülvizsgálat fogalmát, helyette bevezetésre került a Villamos biztonsági felülvizsgálat (VBF), mely magába foglalja a korábbi Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot és az Erősáramú berendezések felülvizsgálatát. A felülvizsgálatot az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet (OTSZ 5.1), valamint a 8/2022. (IV.14.) BM rendelet (OTSZ 5.2) vonatkozó pontjai szerint kell elvégezni. Mikor kell elvégeztetni a felülvizsgálatot? első ellenőrzés a létesítéskor időszakos ellenőrzés legalább 3 évente: o a fázisonként 32A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláram védelemmel biztosított villamos berendezései esetében o lakóépület, kommunális épület, valamint egyéb épület villamos berendezésein, ha az munkahelynek minősül időszakos ellenőrzés legalább 6 évente: o lakóépületekben (társasházak közös tereiben) o lakóépületekben lévő lakásokban Külön előírás, hogy lakásokban bérbeadáskor, és tulajdonos váltáskor el kell végezni a felülvizsgálatot. Lakások esetében enyhítés, hogy a felülvizsgálat elhagyható, ha fázisonként 32A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű a túláram védelem, és 30mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsoló van beépítve (az első feltétel általában teljesül, a második nem minden esetben, de mindkét feltételnek teljesülnie kell a felülvizsgálat alóli mentesüléshez). Különböző rendeletek írják elő az első, illetve az időszakos felülvizsgálatokat, melynek meglétét a Hatóságok ellenőrzik. A Villamos biztonsági felülvizsgálat során meg kell vizsgálni a hibavédelmi szervek helyes beállítását és működőképességét, beleértve az áram-védőkapcsolókat, megszakítókat, olvadó biztosítókat, valamint el kell végezni a hibavédelem működésének ellenőrzéséhez szükséges méréseket és számításokat. Ellenőrizni kell a berendezés biztonságának állapotát, és mérésekkel igazolni kell, hogy a biztonság nem csökkent. Rögzíteni kell a berendezés hibáit és a szabvány követelményektől való veszélyt okozó eltéréseket. Szemrevételezéses vizsgálat során ellenőrizni kell a védővezetők és védőösszekötő vezetők meglétét, színjelölését, valamint keresztmetszetének megfelelő kiválasztását. A létesítés idején a szabványoknak és egyéb előírásoknak megfelelően telepítették-e a berendezést. Nem változott-e a vizsgált helységben folytatott tevékenység technológiája oly mértékben, hogy az a villamos berendezés megváltoztatását igényelné (például a korábban nem robbanásveszélyes technológia időközben robbanásveszélyessé változott). Nem romlott-e a villamos berendezés állapota oly mértékben, amely már veszélyt jelent.”
„A Villámvédelmi felülvizsgálat szükségessége: A villámvédelem célja az emberek és alkotásainak védelme a villámcsapás káros hatásai ellen. Magát a villámvédelmet két csoportba tudjuk osztani: külső és belső villámvédelemre. A külső villámvédelem kiküszöböli, vagy lehetőség szerint csökkenti a villámcsapás által közvetlenül előidézett károkat. A belső villámvédelem a villámcsapás másodlagos hatásaiból származó károk ellen véd, az épületbe csatlakozó erős- és gyengeáramú hálózaton bejutó káros nagyságú túlfeszültségek ellen (túlfeszültség védelem). A 28/2011. (IX.6.) BM rendelet módosított a villámvédelem rendszerén. Bevezette a norma szerinti és a nem norma szerinti villámvédelem fogalmát. A Villámvédelmi felülvizsgálat elvégzésének gyakorisága: 1) A Villámvédelmi felülvizsgálatot először a villámhárító berendezés elkészülte után az épület átadása előtt kell elvégezni. 2) Ezután ismétlődő felülvizsgálatokat kell végezni az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet vonatkozó előírásai alapján: – a 300 kg vagy 300 liter mennyiséget meghaladó robbanásveszélyes anyagot tartalmazó építmény esetén legalább 3 évenként – egyéb esetben legalább 6 évenként – norma szerint villámvédelem esetében LPL/LPS I-II villámvédelmi fokozatnál 3 évenként, LPL/LPS III-IV villámvédelmi fokozatnál 6 évenként 3) Rendkívüli esetben (például villám okozta kár vagy villámvédelem bővítése, átalakítása
„A kéziszerszámok időszakos felülvizsgálatát a 10/2016. (IV.5.) NGM rendelet (A munkaeszközök és használatuk biztonsági- és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről) II. fejezet 19.§ 6. pontja határozza meg. A fenti rendelet értelmében hálózatra csatlakoztatható elektromos kéziszerszámok időszakos felülvizsgálatát évente el kell végeztetni.”
EPH (Egyen Potenciálra Hozás) Érintésvédelemi szempontok szerint gáz készülékek üzembe helyezéséhez. A gázszolgáltatók úgynevezett EPH nyilatkozat meglétéhez kötik az új és felújítást követő gáz bekötéseket, üzembe helyezéseket. Tehát a gáz hálózatra csatlakozás feltétele, hogy nem csak gáz üzembiztonság, hanem érintésvédelmi szempontból is megfelelően kialakított hálózat kerüljön üzembe. Az EPH vizsgálat célja, hogy elektromos szempontból vizsgálja meg a kérdéses berendezés, épületrész, illetve ezek cső és erősáramú hálózatát.
A villamos szolgáltatásaink magukban foglalják az új villamoshálózat kiépítését, valamint a meglévő, régi villamoshálózatok felújítását és korszerűsítését. Világítástechnikai szolgáltatásunk magában foglalja a lámpák, LED szalagok, rejtett világítás és spotok szerelését is. Végül elvégezzük a villamos biztonsági méréseket, elkészítjük a jegyzőkönyveket.
Tevékenységeink közé tartozik az új villanyóra telepítése, valamint a régi villanyóra korszerűsítése tűzvédelmi és érintésvédelmi célokból. Vállaljuk a teljesítmény növelését, beleértve az E-ON, Opus- Titász ügyintézést. Emellett segítünk H-tarifa igénylésében hőszivattyúval és klímás fűtéssel kapcsolatos projektekhez. Szolgáltatásaink kiterjednek a villanyórához tartozó csatlakozók felújítására is, biztosítva ezzel a megfelelő működést és biztonságot Regisztrált villanyszerelési munkák igénye esetén kérem hívja az alábbi telefonszámot: Nagy Tibor E.V 06202867914
A felülvizsgálatok során alkalmazott szabványok, rendeletek: